Gyurgyalag és partifecske védelem
A gyurgyalag Európa egyik legszínpompásabb, trópusi jellegű madárfaja. A parti fecske vele ellentétben egyszerű földbarna színezetű madár.
A két faj élőhelyválasztásában egy közös pont van: természetes vagy mesterséges szakadópartokban, partfalakban, homok- és kavicsbányákban fészkelnek. Ezeknek a falaknak a fenntartása, a költési időszakban zavartalan megőrzése a legfontosabb.
A gyurgyalag (Merops apiaster) és a partifecske (Riparia riparia) fészkelőállományának ismerete és azok változásainak nyomonkövetése kulcsfontosságú a védelemben.
A program legfontosabb célja a korábban fészkelésre alkalmas, idővel benövényesedett falak helyreállítása, továbbá a használt falakon a költési időszakra a zavartalanság biztosítása.
Megyénk vonatkozásában a lösz- és homokfalakban telepesen költő két madárfaj állományáról és költőhelyeiről a tagság lelkes munkájának köszönhetően a megyei területek mintegy 80%-ról van információnk. A felmérők által rögzített adatok birtokában több elhanyagolt partfalat sikerült újra fészkelésre alkalmas állapotba hoznunk.
A gyurgyalag ritkán fészkel lakott területen, szemben az ismertebb partifecskével, ami akár lakóépületek frissen ásott alapjaiba, vezeték csatornába, emberi tevékenységhez közel, néhány tíz méterre is fészkelhet, ha megfelelő minőségű falat talál magának. Gyakran kapunk lakossági megkeresést új fészkelő helyek bejelentéséről, illetve olyan építkezésekkel kapcsolatban, ami fészkelő helyet veszélyeztet. Szerencsére olyan esetek is vannak, hogy maga a telektulajdonos vagy beruházó fordul hozzánk az építkezési munka megkezdése előtt azzal, hogy milyen módon menthetné meg az ott fészkelő állományt.
Célirányos partifecske védelmi munka
Legkisebb hazai fecskefajunk, mely szinte az egész északi földtekén megtalálható. Telepesen fészkel, sokszor több száz, de akár több ezer párból álló kolóniákat is kialakíthat. Rendszerint minden évben új költőüregekből álló telepeket létesít, hogy az előző évi fészkekben elszaporodott parazitákat elkerülje. Táplálékát a levegőben kapja el. Igen apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. A folyóparton kialakult telepeknél a költési idő alatt a horgászat és egyéb költéseket veszélyeztető tevékenység megtiltásával segíthetjük állományának fennmaradását.
Homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlott partfalakban, valamint a homokbányákban alakulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. Szinte bárhol megtelepszik, ha alkalmas fészkelőhelyet talál magának. A folyók vízszintemelkedése veszélyt jelenthet a költés sikerére. Leggyakoribb predátorai a kabasólyom, menyét, nyest, róka és a házimacska. Évente egy vagy két fészekaljat nevel. A fészeküreget kezdetben a hím építi, majd bekapcsolódik a tojó is.
A korábban fészkelésre alkalmas, idővel benövényesedett falakat állítjuk helyre a védelmi program keretében.
Eredmények
- évente 5–6 helyszínen partfalrekonstrukciós munka kivitelezése
- több ezer partifecske jelölése
- bemutató gyűrűzések gyermekek, partnerek számára
Tevékenységek
- partfalak növényzetének eltávolítsa kézi- és gépi munkával
- részvétel az Action Riparia madárgyűrűzési projektben
- partifecske telepeknél védelmi munkák foganatosítása
Támogatási területek
- gépi partfal helyreállítási munkák